Aktuális események
Sarola Napok – 2026. november 21-22.
Sokunkban ott rejtőzik a titkos vágy, hogy egy pillanatra bekukucskálhassunk mások életébe, fallal körülvett belső világába és otthonába. A Sarolta Napokra érkező látogató pont ezt teheti meg: beléphet egy különleges magánlakásba, egy történeti és kulturális rétegekkel telített térbe, ahol az épület múltja, enteriőrje, valamint egykori és jelenlegi lakóinak élete, világa is az értelmezés részévé válik. A idei eseménysorozathoz olyan kiváló művészek csatlakoznak, mint Kováts Adél és László Zsolt, a Radnóti Színház színészei; Fajgerné Dudás Andrea és Puklus Péter képzőművészek; valamint Levko Esztella színésznő és Vonnák Diána író.
A kétnapos Sarolta Napok programjai a történelmi emlékezet, a kortárs vizuális művészet és a kísérleti színház ritka szimbiózisa. A Hol van apa? Partitúrák otthonra című kiállítás, valamint a Csehov Meggyeskertje alapján íródott Örökpanoráma című sétálószínházi ősbemutató varázsát az adja, hogy az események helyszíne a legendás II. kerületi Bauhaus villa – Alexander Brody egykori lakhelye -, amely jelenleg a Sarolta Napok házigazdáinak az otthona.
A Sarolta Napok megálmodói Levko Esztella színésznő és Boros Tamás politikai elemző. Az általuk alapított Sarolta Szalon két látszólag eltérő világ – a művészet, valamint a politika és a gazdaság – alkotó embereinek nyújt egyedülálló találkozási pontot, inspiráló programokat és összetartó közösségi teret. A Szalon különlegessége, hogy napjaink égető, aktuális témáit tárgyalják meg művészek, tudósok, politikusok és gazdasági vezetők. Ezt a párbeszédre épülő, sokszínű szellemiséget emelik most a nagyközönség elé a Sarolta Napok keretében.
November 21.
„Hol van apa? Partitúrák otthonra” kiállításmegnyitó – 2026. november 21. (szombat), 18:00
(A kiállítás november 22-én 11:00 és 17:30 között is látogatható.)
A Sarolta utcai Bauhaus-villa falai különböző történelmi korszakok, társadalmi osztályok, értékrendek és életformák emlékezetét őrzik. A látogató nem egyszerűen egy magánlakásba lép be, hanem egy történeti és kulturális rétegekkel telített térbe, ahol az épület múltja, enteriőrje, valamint egykori és jelenlegi lakóinak életvilága is az értelmezés részévé válik. A Hol van apa? Partitúrák otthonra című kiállítás a ház különböző tereit és az azokhoz kapcsolódó testi, érzelmi és társadalmi tapasztalatokat aktiválja. Az otthonra nem pusztán a magánélet helyszíneként tekint, hanem olyan összetett térként, amelyben a családi konstellációk, társadalmi szerepek és a legszemélyesebb tapasztalatok sűrűsödnek.
A Hol van apa? Partitúrák Otthonra című kiállítás témái a családi együttélés rutinjaiból, a gondoskodás, az intimitás és az olykor szorító közelség gesztusaiból, a hétköznapok felszabadult, játékos pillanataiból, valamint az otthon falai közé szorult feszültségekből és konfliktusokból bontakoznak ki. Az otthon azonban az elrejtés és a reprezentáció helye is: rejtett zugai, elhallgatásai, drámái és tabui mellett a külvilág felé közvetített kép is alakítja azt.
A partitúra, mint a kiállítás rendezőelve lehetőséget teremt arra, hogy a megszokott szereposztások, asszociációk, rutinok, az otthon hagyományos jelentésrétegei új jelentést kapjanak. A felkért művészek a saját élettapasztalataikból kiindulva értelmezték és alakították az otthon partitúráit. Maga a partitúra olyan nyitott struktúra, amely teret enged az egyéni értelmezéseknek, a váratlan helyzeteknek és az otthoni élet alakítható helyzeteinek. A művek nem dekorációk, nem statikus műtárgyak, és nem is pusztán illusztrálják a problémákat, hanem a hétköznapi életből kibomló térbeli intervenciók ( beavatkozások), amelyek helyzeteket aktiválnak, szituációkat teremtenek és a nézőt is aktív részvételre hívják.
De hol van apa? Ki van jelen a családi térben, és ki hiányzik belőle? A gyerek számára az otthon egyszerre biztonságos hely, menedék, játszótér, színpad és kiismerhetetlen rendszer. A kiállítás címe a gyerekperspektívát jelöli ki, a családi együttélés felnőttek által kialakított rendjét egy olyan nézőpontból teszi kérdésessé, amely egyszerre belül van ezen a világon, és másként érzékeli annak szabályait. Mit lát ebből a világból a gyerek? Hogyan olvassa a tárgyakat, a gesztusokat, a kimondott és elhallgatott mondatokat? Miként tájékozódik azokban a helyzetekben, amelyeknek nem ismeri a szabályait, mégis nap mint nap részese? A cím egy gyermeki kérdés egyszerűségét és nyugtalanságát hordozza, de a választ a nézőre bízza.
A Hol van apa? – Partitúrák otthonra egy nyitott, megosztott szerzőségű kiállítás, amelyben a hétköznapi terek nem háttérként szolgálnak, a látogató nem passzív szemlélő, a művészet nem kellék. A kiállítás a gyerek kérdéséből indul ki, de nem próbál helyette válaszolni. Inkább teret nyit annak, hogy a családi együttélés láthatatlan szabályai, a gondoskodás és a hatalom viszonya, az intimitás, az öröm és a veszteség tapasztalatai egyaránt érzékelhetővé váljanak.
Művészek
Fajgerné Dudás Andrea
Páder Petra
Puklus Péter
Kurátor és koncepció
Popovics Viktória
Koncepció
Levko Esztella
Időpont:
Kiállításmegnyitó: 2026. november 21. (szombat), 18:00
A kiállítás november 22-én 11:00 és 17:30 között is látogatható.
A férőhelyek száma limitált, a részvétel kizárólag online megvásárolt jeggyel érvényes.
Támogatók és együttműködő partnerek: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Bolladoro Lakásétterem, DJ Store, Hello Agency, Radnóti Színház, Strausz Mónika, Thummerer Pincészet
November 22.
Örökpanoráma – színházi ősbemutató: 2026. november 22. (vasárnap), 18:00
(Az előadás legközelebb 2027 márciusától tekinthető meg.)
“Szeretni fognak, ahogy egy szállodát szeretnek: egy hétvégére, de nagyon.
Nem egy fáradt nő terhe, gondja, egy kamasz lány elvesztett gyerekkora, nem az elsők rettegése, akiket elüldöztek. Kívánni fognak. Sorban állnak majd értünk.”
Az Örökpanoráma egy modernista villa falai között, magyar kis- és nagypolgárokkal gondolja újra Csehov Meggyeskertjét, és a magyar történelem kulisszái között kérdez rá: van-e még hová hazajönni, és hogyan néz szembe az ember a veszteségeivel, a saját mulasztásaival? A kert helyett szobák, a csehovi csacsogás helyett monológok: ahol Csehov szereplői egymás szavába vágnak, ott az Örökpanoráma alakjai egyenként, a ház intim tereiben szólalnak meg, saját magukkal viaskodva.
A helyszín egy legendás II. kerületi Bauhaus villa, Alexander Brody egykori otthona, ahol a néző a ház falai között lebegő történelem és a személyes sorsok részese. Az előadás anyagát a villa valós története, egykori lakóinak nyomai és a környék helytörténészeinek kutatásai inspirálták.
Az előadás során a nézők fejhallgatókat viselve, előre megkomponált útvonalakon haladnak végig a villa helyiségein és udvarán. Míg a fülüket a színészek előre beszélgetései töltik ki, a fizikai térben táncosok keltik életre a karaktereket absztrakt, minimális kelléktárral dolgozó koreográfiákkal. A történet szálai néhol összefutnak és egy közös térbe érkeznek vissza, ahol a ház falai feleselnek az elhangzó monológokkal.
Mivel az előadás egy valódi privát lakóházban valósul meg, a helyszín befogadóképessége rendkívül korlátozott, így minden alkalom megismételhetetlen, személyes és kivételes színházi pillanatot ígér.
Az előadás helyszínéül szolgáló Sarolta villa a XX. század történéseinek metszéspontja. A II. világháború előtt pezsgő politikai és kulturális szalonélet helyszíne volt, a háború után nagyhatalmú kommunista pártvezetők lakásai kaptak helyet benne, a rendszerváltást követően pedig munkásszállóként is működött. Jelenleg az előadás megálmodóinak Levko Esztella színésznőnek és Boros Tamás politikai elemzőnek az otthona.
Szereplők
Erna – Kováts Adél | Nagy Csilla
Panni – Berényi Nóra | Kamp Panni
Nóra – Levko Esztella | Barabás Anita
Miklós – László Zsolt | Szilágyi Krisztián
Bence – Regős Simon | Bot Ádám
Zoltán – Pál András | Szilágyi Krisztián
Erzsébet – Martin Márta
Közreműködők
Sound design – Boros Levente
Koreográfia – Barabás Anita, Bot Ádám, Kamp Panni, Nagy Csilla, Szilágyi Krisztián
Produkciós manager – Doszpoth Rebeka
Koncepció és rendezés – Éry Franciska
Köszönet: Kurta Zsuzsannának és Téri Gáspárnak.
További részletek
Bemutató: 2026. november 22.
Az előadás hossza: 90 perc (szünet nélkül)
Az előadás helyszíne: 1025. Sarolta utca 3.
Az előadás a Sarolta Szalon és a Radnóti Színház együttműködésében valósul meg.
Támogatók és együttműködő partnerek: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Bolladoro Lakásétterem, DJ Store, Hello Agency, Radnóti Színház, Strausz Mónika, Thummerer Pincészet
FONTOS TÁJÉKOZTATÓ A SZÍNHÁZI ELŐADÁSRÓL
Kedves Nézőink!
Mielőtt ellátogatnának az előadásra, kérjük, figyelmesen olvassák el az alábbi fontos tudnivalókat és információkat a gondtalan színházi élmény biztosítása érdekében.
Az előadás jellege és öltözködés
Az előadás alatt a nézők a színészekkel együtt mozognak kül- és beltéren egyaránt. A műsor során időnként szűkösebb helyeken is elidőzünk egy-egy jelenet erejéig. Kérjük, ezt vegyék figyelembe az érkezéskor. A hűvös időjárásra való tekintettel kérjük, mindenképpen készüljenek meleg kabáttal és kényelmes, sétára alkalmas lábbelivel!
Technikai információk (audio-élmény)
A teljes előadás fülhallgató viselésével követhető, amelyeket a helyszínen biztosítunk. A fülhallgatók hangerő-szabályozóval vannak ellátva, így az audiocsatatorna hangerejét mindenki egyénileg állíthatja be a saját igényeinek megfelelően.
Jegyvásárlás és bejutás
A férőhelyek száma korlátozott, mindössze 40 fő.
A részvétel kizárólag előre, online megvásárolt jeggyel lehetséges. A helyszínen jegyértékesítés nem érhető el.
Kérjük, érkezzenek időben! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a produkció jellegéből adódóan a későn érkezőket nem áll módunkban beengedni az előadásra.
Szeretettel várjuk Önöket, jó szórakozást kívánunk az előadáshoz!
Korábbi események
Egy nap a Saroltában
Az Egy nap a Saroltában egy hiánypótló, egész napos eseménysorozat, amelynek során a művészet és a közélet találkozott egy történelmi térben. A programot a Sarolta villa és annak akkor éppen zajló felújítása, az átmeneti, „nem kész” állapot inspirálta.
A nap során a 20. század sorsfordító eseményei kerültek fókuszba – személyes történeteken, színházi és vizuális eszközökön keresztül, a jelenre reflektálva. A szervezők szándéka az volt, hogy az esemény a színház, a vizuális művészet és az urbanisztikai gondolkodás izgalmas metszéspontját képezze. A programban egy helyspecifikus színházi előadás, fotókiállítás, urbanisztikai előadás a Bauhaus elfeledett női úttörőiről és szalonbeszélgetések várták a közönséget.
Az esemény a Nők Évéhez is kapcsolódott a II. kerületben: a programok fókuszában a női alkotók, a női történetek és a nők közéleti szerepe állt
Meghívott vendégek, fellépő művészek: Ascher Tamás színházrendező, Bede Kincső fotóművész, Döbrösi Laura színésznő, Kiss Nóra, a II. kerület kulturális tanácsadója, Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója, Levko Esztella színésznő, Majtényi György történész, Palázsy Panna újságíró, a Soharóza kórus tagjai, Soós Nóra festőművész, Száger Zsuzsanna színésznő, Winkler Nóra televíziós műsorvezető, művészeti újságíró.
Támogatók, együttműködő partnerek: Artopolis Egyesület, Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Lévai Ferenc, Mocsári Eleonóra, Strausz Mónika, Rétimajor, Thummerer Pincészet
2025. december 14.
Sarolta napok
Kétnapos kulturális és közéleti eseménysorozat, amelynek során Budapest három fontos történeti korszaka került bemutatásra helyspecifikus színházi előadásokon és szalonbeszélgetéseken keresztül, elismert szakemberek, művészek és közéleti szereplők részvételével.
A Sarolta napok keretében a két világháború közti időszakot, az 1930-as éveket Alexander Brody és Nagy József “Megtalálni Serendipityt” című könyve alapján készült felolvasószínházi előadás révén élhette át a közönség. A II. világháború borzalmait Gyarmati Fanni és más nők naplóiból készült felolvasószínházi ősbemutató és kapcsolódó fórumbeszélgetés idézte fel kifejezetten női szemszögből. Végezetül, napjaink Budapestjét és II. kerületét pedig sikeres helyi közéleti szereplőkkel és művészekkel közös beszélgetésen keresztül láthattuk viszont.
Meghívott vendégek, fellépő művészek: B. Nagy Anikó művészettörténész, Boncz Ádám színész, Döbrösi Laura színésznő, Gardenö Klaudia rendező, Gryllus Dorka színésznő, Gyabronka József színész, Kunt Gergely történész, Levko Esztella színésznő, Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere, Páldi Lívia kurátor, Száger Zsuzsanna színésznő, Szenteczky Zita rendező, Till Attila műsorvezető, riporter.
Támogatók, együttműködő partnerek: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Műhely Alapítvány, Lévai Ferenc, Mocsári Eleonóra, Rétimajor, Thummerer Pincészet
2023. október 27-28.
Színházi előadások
Kislányom, mondd, hogy nem igaz! történetek a hátországból
Vae victis! Jaj, a legyőzötteknek! Két női portré a legyőzöttek kórusából, akik 1944 karácsonya és 1945 márciusa között a frontvonalban rekedtek, és kénytelenek voltak átélni Budapest ostromát, illetve a front három hónapos hullámzását Bicske és Lovasberény között. Tanúi és elszenvedői voltak a szovjet katonák szabadrablásának és szabad erőszakolásának. Két fiatal nő, Gyarmati Fanni és Polcz Alaine összecsengő vallomása a sok százezerből, talán több millióból, akik a megbélyegzéstől tartva nem mertek beszélni, vagy akiket hallgatásra intettek szerte Európában.
Színészek: Döbrösi Laura, Levko Esztella, Száger Zsuzsanna
Rendező: Gardenö Klaudia
A szöveg Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Napló és Polcz Alaine Asszony a fronton című műve alapján készült.
Koprodukciós partner: Jurányi Inkubátorház, Soharóza kórus
Legfontosabb sajtómegjelenések:
Az előadás Levko Esztella és Száger Zsuzsanna második közös színházi projektje.
Külön köszönet Márkus Istvánnak és Curteanu Ivannak.
Támogatók: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Jurányi Inkubátorház, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Kulturális Alap, Strausz Mónika
A férjem
„A patriarchátus mindenütt ugyanaz, csak annyi a különbség, hogy mindenhol megvan a maga sajátos idiómája és sajátossága.” Rumena Buzsarovszka
A férjem című színházi ősbemutató a képzőművészet fúziójával jött létre, melynek megálmodója Száger Zsuzsanna és Levko Esztella színésznők. Az előadás a többszörösen díjnyertes észak-macedón írónő Rumena Buzsarovszka azonos című novelláskötete alapján íródott. Buzsarovszka Európa-szerte ismert, Magyarországon először készült a novelláskötetéből színpadi adaptáció, Pass Andrea rendezésében. Az előadás látványvilágát a Godot Katalizátor-díjas Fajgerné Dudás Andrea képzőművész tervezte. Az anyag izgalmas és egyedi aspektusa, hogy az előadásban felbukkanó nők nem szentek és hibátlan lények. Éppen ellenkezőleg! Bizonytalanok, szemtelenek, kegyetlenek, házasságtörők, kicsinyesek; gyakran saját történeteik gazemberei. Ezek a nők (akárcsak férjeik) a megkövesedett társadalmi mechanizmusok áldozatai.
Színészek: Levko Esztella, Száger Zsuzsanna
Látvány: Fajgerné Dudás Andrea
Rendező: Pass Andrea
Koprodukciós partner: Trafó Kortárs Művészetek Háza
Legfontosabb sajtómegjelenések:
Támogatók, együttműködő partnerek: Független Előadó-művészeti Szövetség Támogatási Alap, KÉPEZŐ Galéria, Ludwig Múzeum, MASZK Egyesület Szeged, Mocsári Eleonóra, Nemzeti Kulturális Alap, Strausz Mónika
Nemzetközi színházi workshopok és események
Storytelling – összművészeti performansz
A Storytelling egy innovatív, határokat feszegető összművészeti formátum. Ez a műfaj a legősibb emberi kapcsolódási formát, a mesélést emeli át a művészeti térbe, kötött szabályok és merev struktúrák nélkül. A Storytelling performansz Száger Zsuzsanna és Levko Esztella közös projektje.
A Storytelling a határok átlépésével és a nemzetköziség szellemében ad hangot alkotó nők személyes történeteinek színházi, táncművészeti és vizuális eszközökkel. A performanszok többek között az identitáskeresés, az otthon elhagyása és az anyai ágon öröklődő transzgenerációs traumák mélységeit tárják fel, rávilágítva a női szerepminták generációkon átívelő hatásaira. A Storytelling performanszok a női sorsok és a mindennapi szerepekben rejlő kreatív lehetőségek reflexív párbeszédévé válnak, ahol a magánszféra kérdései egyetemes érvényű művészeti vallomásokká alakulnak.
A Storytelling performansz egy egyedi, nemzetközi gyökerű kezdeményezés, amely meghívást kapott többek között Kiotóba és Bécsbe. Magyarországon a Hello, Margit! Fesztiválon, a Stereo 10 Fesztiválon, valamint a Ludwig Múzeumban a “Handle it with care” című kiállítás egyik eseményeként volt látható.
Alkotók: Fajgerné Dudás Andrea, Levko Esztella, Száger Zsuzsanna
Meghívott közreműködők: Alina Vladimirovna Zhdanova visual artist, Ina Loitz képzőművész, Karafiáth Orsolya író, Keiko Yamaguchi táncos, Oltai Kata kurátor, Popovics Viktória kurátor.
Legfontosabb sajtómegjelenések:
Támogatók, együttműködő partnerek: BRDG Japan, ELTE BTK Szláv Filológiai Intézet, Független Előadó-művészeti Szövetség Támogatási Alap, KÉPEZŐ Galéria, Ludwig Múzeum, MASZK Egyesület Szeged, Mocsári Eleonóra, Nemzeti Kulturális Alap, Strausz Mónika
UNBANGUILD Kyoto
Song of the Goat Theater – Teatr Pieśń Kozła (PL)
háromnapos fizikai színházi workshopja Budapesten
Nemzetközi színházi workshop a Sarolta Szalon szervezésében, a Radnóti Színházzal, a Budapesti Lengyel Intézettel, valamint a Waclaw Felczak Alapítvánnyal együttműködésben.
Az esemény egy két napos színházi workshopot a Song of the Goat főrendezőjével, Grzegorz Brallal, valamint egy szakmai beszélgetést – a magyar színház nemzetközi lehetőségeiről – foglalt magába. A szakmai beszélgetés vendégei Grzegorz Bral rendező, Nánay Fanni művészeti menedzser, a PLACCC Fesztivál főszervezője, Szabó György, a Trafó egykori menedzser-igazgatója és Bérczes László Jászai Mari-díjas rendező, dramaturg, az Ördögkatlan Fesztivál társigazgatója voltak.
Legfontosabb sajtómegjelenések:
A Sarolta Szalon projektjeinek, eseményeinek létrehozását és lebonyolítását a Sarolta Kulturális és Közéleti Tér Kft. végzi.
Aktuális események
Sarola Napok –
2026. november 21-22.
Sokunkban ott rejtőzik a titkos vágy, hogy egy pillanatra bekukucskálhassunk mások életébe, fallal körülvett belső világába és otthonába. A Sarolta Napokra érkező látogató pont ezt teheti meg: beléphet egy különleges magánlakásba, egy történeti és kulturális rétegekkel telített térbe, ahol az épület múltja, enteriőrje, valamint egykori és jelenlegi lakóinak élete, világa is az értelmezés részévé válik. A idei eseménysorozathoz olyan kiváló művészek csatlakoznak, mint Kováts Adél és László Zsolt, a Radnóti Színház színészei; Fajgerné Dudás Andrea és Puklus Péter képzőművészek; valamint Levko Esztella színésznő és Vonnák Diána író.
A kétnapos Sarolta Napok programjai a történelmi emlékezet, a kortárs vizuális művészet és a kísérleti színház ritka szimbiózisa. A Hol van apa? Partitúrák otthonra című kiállítás, valamint a Csehov Meggyeskertje alapján íródott Örökpanoráma című sétálószínházi ősbemutató varázsát az adja, hogy az események helyszíne a legendás II. kerületi Bauhaus villa – Alexander Brody egykori lakhelye -, amely jelenleg a Sarolta Napok házigazdáinak az otthona.
A Sarolta Napok megálmodói Levko Esztella színésznő és Boros Tamás politikai elemző. Az általuk alapított Sarolta Szalon két látszólag eltérő világ – a művészet, valamint a politika és a gazdaság – alkotó embereinek nyújt egyedülálló találkozási pontot, inspiráló programokat és összetartó közösségi teret. A Szalon különlegessége, hogy napjaink égető, aktuális témáit tárgyalják meg művészek, tudósok, politikusok és gazdasági vezetők. Ezt a párbeszédre épülő, sokszínű szellemiséget emelik most a nagyközönség elé a Sarolta Napok keretében.
Sarolta Szalon (1025 Budapest, Sarolta utca 3.)
2026. november 21-22.
November 21.
„Hol van apa? Partitúrák otthonra” kiállításmegnyitó – 2026. november 21. (szombat), 18:00
(A kiállítás november 22-én 11:00 és 17:30 között is látogatható.)
A Sarolta utcai Bauhaus-villa falai különböző történelmi korszakok, társadalmi osztályok, értékrendek és életformák emlékezetét őrzik. A látogató nem egyszerűen egy magánlakásba lép be, hanem egy történeti és kulturális rétegekkel telített térbe, ahol az épület múltja, enteriőrje, valamint egykori és jelenlegi lakóinak életvilága is az értelmezés részévé válik. A Hol van apa? Partitúrák otthonra című kiállítás a ház különböző tereit és az azokhoz kapcsolódó testi, érzelmi és társadalmi tapasztalatokat aktiválja. Az otthonra nem pusztán a magánélet helyszíneként tekint, hanem olyan összetett térként, amelyben a családi konstellációk, társadalmi szerepek és a legszemélyesebb tapasztalatok sűrűsödnek.
A Hol van apa? Partitúrák Otthonra című kiállítás témái a családi együttélés rutinjaiból, a gondoskodás, az intimitás és az olykor szorító közelség gesztusaiból, a hétköznapok felszabadult, játékos pillanataiból, valamint az otthon falai közé szorult feszültségekből és konfliktusokból bontakoznak ki. Az otthon azonban az elrejtés és a reprezentáció helye is: rejtett zugai, elhallgatásai, drámái és tabui mellett a külvilág felé közvetített kép is alakítja azt.
A partitúra, mint a kiállítás rendezőelve lehetőséget teremt arra, hogy a megszokott szereposztások, asszociációk, rutinok, az otthon hagyományos jelentésrétegei új jelentést kapjanak. A felkért művészek a saját élettapasztalataikból kiindulva értelmezték és alakították az otthon partitúráit. Maga a partitúra olyan nyitott struktúra, amely teret enged az egyéni értelmezéseknek, a váratlan helyzeteknek és az otthoni élet alakítható helyzeteinek. A művek nem dekorációk, nem statikus műtárgyak, és nem is pusztán illusztrálják a problémákat, hanem a hétköznapi életből kibomló térbeli intervenciók ( beavatkozások), amelyek helyzeteket aktiválnak, szituációkat teremtenek és a nézőt is aktív részvételre hívják.
De hol van apa? Ki van jelen a családi térben, és ki hiányzik belőle? A gyerek számára az otthon egyszerre biztonságos hely, menedék, játszótér, színpad és kiismerhetetlen rendszer. A kiállítás címe a gyerekperspektívát jelöli ki, a családi együttélés felnőttek által kialakított rendjét egy olyan nézőpontból teszi kérdésessé, amely egyszerre belül van ezen a világon, és másként érzékeli annak szabályait. Mit lát ebből a világból a gyerek? Hogyan olvassa a tárgyakat, a gesztusokat, a kimondott és elhallgatott mondatokat? Miként tájékozódik azokban a helyzetekben, amelyeknek nem ismeri a szabályait, mégis nap mint nap részese? A cím egy gyermeki kérdés egyszerűségét és nyugtalanságát hordozza, de a választ a nézőre bízza.
A Hol van apa? – Partitúrák otthonra egy nyitott, megosztott szerzőségű kiállítás, amelyben a hétköznapi terek nem háttérként szolgálnak, a látogató nem passzív szemlélő, a művészet nem kellék. A kiállítás a gyerek kérdéséből indul ki, de nem próbál helyette válaszolni. Inkább teret nyit annak, hogy a családi együttélés láthatatlan szabályai, a gondoskodás és a hatalom viszonya, az intimitás, az öröm és a veszteség tapasztalatai egyaránt érzékelhetővé váljanak.
Művészek
Fajgerné Dudás Andrea
Páder Petra
Puklus Péter
Kurátor és koncepció
Popovics Viktória
Koncepció
Levko Esztella
Időpont:
Kállításmegnyitó: 2026. november 21. (szombat), 18:00
A kiállítás november 22-én 11:00 és 17:30 között is látogatható.
A férőhelyek száma limitált, a részvétel kizárólag online megvásárolt jeggyel érvényes.
Támogatók és együttműködő partnerek: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Bolladoro Lakásétterem, DJ Store, Hello Agency, Radnóti Színház, Strausz Mónika, Thummerer Pincészet
November 22.
Örökpanoráma – színházi ősbemutató: 2026. november 22. (vasárnap), 18:00
(Az előadás legközelebb 2027 márciusától tekinthető meg.)
“Szeretni fognak, ahogy egy szállodát szeretnek: egy hétvégére, de nagyon.
Nem egy fáradt nő terhe, gondja, egy kamasz lány elvesztett gyerekkora, nem az elsők rettegése, akiket elüldöztek. Kívánni fognak. Sorban állnak majd értünk.”
Az Örökpanoráma egy modernista villa falai között, magyar kis- és nagypolgárokkal gondolja újra Csehov Meggyeskertjét, és a magyar történelem kulisszái között kérdez rá: van-e még hová hazajönni, és hogyan néz szembe az ember a veszteségeivel, a saját mulasztásaival? A kert helyett szobák, a csehovi csacsogás helyett monológok: ahol Csehov szereplői egymás szavába vágnak, ott az Örökpanoráma alakjai egyenként, a ház intim tereiben szólalnak meg, saját magukkal viaskodva.
A helyszín egy legendás II. kerületi Bauhaus villa, Alexander Brody egykori otthona, ahol a néző a ház falai között lebegő történelem és a személyes sorsok részese. Az előadás anyagát a villa valós története, egykori lakóinak nyomai és a környék helytörténészeinek kutatásai inspirálták.
Az előadás során a nézők fejhallgatókat viselve, előre megkomponált útvonalakon haladnak végig a villa helyiségein és udvarán. Míg a fülüket a színészek előre beszélgetései töltik ki, a fizikai térben táncosok keltik életre a karaktereket absztrakt, minimális kelléktárral dolgozó koreográfiákkal. A történet szálai néhol összefutnak és egy közös térbe érkeznek vissza, ahol a ház falai feleselnek az elhangzó monológokkal.
Mivel az előadás egy valódi privát lakóházban valósul meg, a helyszín befogadóképessége rendkívül korlátozott, így minden alkalom megismételhetetlen, személyes és kivételes színházi pillanatot ígér.
Az előadás helyszínéül szolgáló Sarolta villa a XX. század történéseinek metszéspontja. A II. világháború előtt pezsgő politikai és kulturális szalonélet helyszíne volt, a háború után nagyhatalmú kommunista pártvezetők lakásai kaptak helyet benne, a rendszerváltást követően pedig munkásszállóként is működött. Jelenleg az előadás megálmodóinak Levko Esztella színésznőnek és Boros Tamás politikai elemzőnek az otthona.
Szereplők
Erna – Kováts Adél | Nagy Csilla
Panni – Berényi Nóra | Kamp Panni
Nóra – Levko Esztella | Barabás Anita
Miklós – László Zsolt | Szilágyi Krisztián
Bence – Regős Simon | Bot Ádám
Zoltán – Pál András | Szilágyi Krisztián
Erzsébet – Martin Márta
Közreműködők
Sound design – Boros Levente
Koreográfia – Barabás Anita, Bot Ádám, Kamp Panni, Nagy Csilla, Szilágyi Krisztián
Produkciós manager – Doszpoth Rebeka
Koncepció és rendezés – Éry Franciska
Köszönet: Kurta Zsuzsannának és Téri Gáspárnak.
További részletek
Bemutató: 2026. november 22.
Az előadás hossza: 90 perc (szünet nélkül)
Az előadás helyszíne: 1025. Sarolta utca 3.
Az előadás a Sarolta Szalon és a Radnóti Színház együttműködésében valósul meg.
Támogatók és együttműködő partnerek: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Bolladoro Lakásétterem, DJ Store, Hello Agency, Radnóti Színház, Strausz Mónika, Thummerer Pincészet
FONTOS TÁJÉKOZTATÓ A SZÍNHÁZI ELŐADÁSRÓL
Kedves Nézőink!
Mielőtt ellátogatnának az előadásra, kérjük, figyelmesen olvassák el az alábbi fontos tudnivalókat és információkat a gondtalan színházi élmény biztosítása érdekében.
Az előadás jellege és öltözködés
Az előadás alatt a nézők a színészekkel együtt mozognak kül- és beltéren egyaránt. A műsor során időnként szűkösebb helyeken is elidőzünk egy-egy jelenet erejéig. Kérjük, ezt vegyék figyelembe az érkezéskor. A hűvös időjárásra való tekintettel kérjük, mindenképpen készüljenek meleg kabáttal és kényelmes, sétára alkalmas lábbelivel!
Technikai információk (audio-élmény)
A teljes előadás fülhallgató viselésével követhető, amelyeket a helyszínen biztosítunk. A fülhallgatók hangerő-szabályozóval vannak ellátva, így az audiocsatatorna hangerejét mindenki egyénileg állíthatja be a saját igényeinek megfelelően.
Jegyvásárlás és bejutás
A férőhelyek száma korlátozott, mindössze 40 fő.
A részvétel kizárólag előre, online megvásárolt jeggyel lehetséges. A helyszínen jegyértékesítés nem érhető el.
Kérjük, érkezzenek időben! Felhívjuk szíves figyelmüket, hogy a produkció jellegéből adódóan a későn érkezőket nem áll módunkban beengedni az előadásra.
Szeretettel várjuk Önöket, jó szórakozást kívánunk az előadáshoz!
Korábbi események
Egy nap a Saroltában
Az Egy nap a Saroltában egy hiánypótló, egész napos eseménysorozat, amelynek során a művészet és a közélet találkozott egy történelmi térben. A programot a Sarolta villa és annak akkor éppen zajló felújítása, az átmeneti, „nem kész” állapot inspirálta.
A nap során a 20. század sorsfordító eseményei kerültek fókuszba – személyes történeteken, színházi és vizuális eszközökön keresztül, a jelenre reflektálva. A szervezők szándéka az volt, hogy az esemény a színház, a vizuális művészet és az urbanisztikai gondolkodás izgalmas metszéspontját képezze. A programban egy helyspecifikus színházi előadás, fotókiállítás, urbanisztikai előadás a Bauhaus elfeledett női úttörőiről és szalonbeszélgetések várták a közönséget.
Az esemény a Nők Évéhez is kapcsolódott a II. kerületben: a programok fókuszában a női alkotók, a női történetek és a nők közéleti szerepe állt.
Meghívott vendégek, fellépő művészek: Ascher Tamás színházrendező, Bede Kincső fotóművész, Döbrösi Laura színésznő, Kiss Nóra, a II. kerület kulturális tanácsadója, Kulcsár Viktória, a Jurányi Ház alapítója, Levko Esztella színésznő, Majtényi György történész, Palázsy Panna újságíró, a Soharóza kórus tagjai, Soós Nóra festőművész, Száger Zsuzsanna színésznő, Winkler Nóra televíziós műsorvezető, művészeti újságíró.
Támogatók, együttműködő partnerek: Artopolis Egyesület, Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Lévai Ferenc, Mocsári Eleonóra, Strausz Mónika, Rétimajor, Thummerer Pincészet
2025. december 14.
Sarolta napok
Kétnapos kulturális és közéleti eseménysorozat, amelynek során Budapest három fontos történeti korszaka került bemutatásra helyspecifikus színházi előadásokon és szalonbeszélgetéseken keresztül, elismert szakemberek, művészek és közéleti szereplők részvételével.
A Sarolta napok keretében a két világháború közti időszakot, az 1930-as éveket Alexander Brody és Nagy József “Megtalálni Serendipityt” című könyve alapján készült felolvasószínházi előadás révén élhette át a közönség. A II. világháború borzalmait Gyarmati Fanni és más nők naplóiból készült felolvasószínházi ősbemutató és kapcsolódó fórumbeszélgetés idézte fel kifejezetten női szemszögből. Végezetül, napjaink Budapestjét és II. kerületét pedig sikeres helyi közéleti szereplőkkel és művészekkel közös beszélgetésen keresztül láthattuk viszont.
Meghívott vendégek, fellépő művészek: B. Nagy Anikó művészettörténész, Boncz Ádám színész, Döbrösi Laura színésznő, Gardenö Klaudia rendező, Gryllus Dorka színésznő, Gyabronka József színész, Kunt Gergely történész, Levko Esztella színésznő, Őrsi Gergely, a II. kerület polgármestere, Páldi Lívia kurátor, Száger Zsuzsanna színésznő, Szenteczky Zita rendező, Till Attila műsorvezető, riporter.
Támogatók, együttműködő partnerek: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Műhely Alapítvány, Lévai Ferenc, Mocsári Eleonóra, Rétimajor, Thummerer Pincészet
2023. október 27-28.
Színházi előadások
Kislányom, mondd, hogy nem igaz! történetek a hátországból
Vae victis! Jaj, a legyőzötteknek! Két női portré a legyőzöttek kórusából, akik 1944 karácsonya és 1945 márciusa között a frontvonalban rekedtek, és kénytelenek voltak átélni Budapest ostromát, illetve a front három hónapos hullámzását Bicske és Lovasberény között. Tanúi és elszenvedői voltak a szovjet katonák szabadrablásának és szabad erőszakolásának. Két fiatal nő, Gyarmati Fanni és Polcz Alaine összecsengő vallomása a sok százezerből, talán több millióból, akik a megbélyegzéstől tartva nem mertek beszélni, vagy akiket hallgatásra intettek szerte Európában.
Színészek: Döbrösi Laura, Levko Esztella, Száger Zsuzsanna
Rendező: Gardenö Klaudia
A szöveg Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni Napló és Polcz Alaine Asszony a fronton című műve alapján készült.
Koprodukciós partner: Jurányi Inkubátorház, Soharóza kórus
Legfontosabb sajtómegjelenések:
Az előadás Levko Esztella és Száger Zsuzsanna második közös színházi projektje.
Külön köszönet Márkus Istvánnak és Curteanu Ivannak.
Támogatók: Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat, Jurányi Inkubátorház, Marczibányi Téri Művelődési Központ, Magyar Művészeti Akadémia, Nemzeti Kulturális Alap, Strausz Mónika
A férjem
„A patriarchátus mindenütt ugyanaz, csak annyi a különbség, hogy mindenhol megvan a maga sajátos idiómája és sajátossága.” Rumena Buzsarovszka
A férjem című színházi ősbemutató a képzőművészet fúziójával jött létre, melynek megálmodója Száger Zsuzsanna és Levko Esztella színésznők. Az előadás a többszörösen díjnyertes észak-macedón írónő Rumena Buzsarovszka azonos című novelláskötete alapján íródott. Buzsarovszka Európa-szerte ismert, Magyarországon először készült a novelláskötetéből színpadi adaptáció, Pass Andrea rendezésében. Az előadás látványvilágát a Godot Katalizátor-díjas Fajgerné Dudás Andrea képzőművész tervezte. Az anyag izgalmas és egyedi aspektusa, hogy az előadásban felbukkanó nők nem szentek és hibátlan lények. Éppen ellenkezőleg! Bizonytalanok, szemtelenek, kegyetlenek, házasságtörők, kicsinyesek; gyakran saját történeteik gazemberei. Ezek a nők (akárcsak férjeik) a megkövesedett társadalmi mechanizmusok áldozatai.
Színészek: Levko Esztella, Száger Zsuzsanna
Látvány: Fajgerné Dudás Andrea
Rendező: Pass Andrea
Koprodukciós partner: Trafó Kortárs Művészetek Háza
Legfontosabb sajtómegjelenések:
Támogatók, együttműködő partnerek: Független Előadó-művészeti Szövetség Támogatási Alap, KÉPEZŐ Galéria, Ludwig Múzeum, MASZK Egyesület Szeged, Mocsári Eleonóra, Nemzeti Kulturális Alap, Strausz Mónika
Nemzetközi színházi workshopok és események
Storytelling – összművészeti performansz
A Storytelling egy innovatív, határokat feszegető összművészeti formátum. Ez a műfaj a legősibb emberi kapcsolódási formát, a mesélést emeli át a művészeti térbe, kötött szabályok és merev struktúrák nélkül. A Storytelling performansz Száger Zsuzsanna és Levko Esztella közös projektje.
A Storytelling a határok átlépésével és a nemzetköziség szellemében ad hangot alkotó nők személyes történeteinek színházi, táncművészeti és vizuális eszközökkel. A performanszok többek között az identitáskeresés, az otthon elhagyása és az anyai ágon öröklődő transzgenerációs traumák mélységeit tárják fel, rávilágítva a női szerepminták generációkon átívelő hatásaira. A Storytelling performanszok a női sorsok és a mindennapi szerepekben rejlő kreatív lehetőségek reflexív párbeszédévé válnak, ahol a magánszféra kérdései egyetemes érvényű művészeti vallomásokká alakulnak.
A Storytelling performansz egy egyedi, nemzetközi gyökerű kezdeményezés, amely meghívást kapott többek között Kiotóba és Bécsbe. Magyarországon a Hello, Margit! Fesztiválon, a Stereo 10 Fesztiválon, valamint a Ludwig Múzeumban a “Handle it with care” című kiállítás egyik eseményeként volt látható.
Alkotók: Fajgerné Dudás Andrea, Levko Esztella, Száger Zsuzsanna
Meghívott közreműködők: Alina Vladimirovna Zhdanova visual artist, Ina Loitz képzőművész, Karafiáth Orsolya író, Keiko Yamaguchi táncos, Oltai Kata kurátor, Popovics Viktória kurátor.
Legfontosabb sajtómegjelenések:
Támogatók, együttműködő partnerek: BRDG Japan, ELTE BTK Szláv Filológiai Intézet, Független Előadó-művészeti Szövetség Támogatási Alap, KÉPEZŐ Galéria, Ludwig Múzeum, MASZK Egyesület Szeged, Mocsári Eleonóra, Nemzeti Kulturális Alap, Strausz Mónika
UNBANGUILD Kyoto
Song of the Goat Theater – Teatr Pieśń Kozła (PL)
háromnapos fizikai színházi workshopja Budapesten
Nemzetközi színházi workshop a Sarolta Szalon szervezésében, a Radnóti Színházzal, a Budapesti Lengyel Intézettel, valamint a Waclaw Felczak Alapítvánnyal együttműködésben.
Az esemény egy két napos színházi workshopot a Song of the Goat főrendezőjével, Grzegorz Brallal, valamint egy szakmai beszélgetést – a magyar színház nemzetközi lehetőségeiről – foglalt magába. A szakmai beszélgetés vendégei Grzegorz Bral rendező, Nánay Fanni művészeti menedzser, a PLACCC Fesztivál főszervezője, Szabó György, a Trafó egykori menedzser-igazgatója és Bérczes László Jászai Mari-díjas rendező, dramaturg, az Ördögkatlan Fesztivál társigazgatója voltak.
Legfontosabb sajtómegjelenések:
A Sarolta Szalon projektjeinek, eseményeinek létrehozását és lebonyolítását a Sarolta Kulturális és Közéleti Tér Kft. végzi.
